Az ár egy jelzés

Érdekes cikket írt Joel Spolsky, akinek ugye eddig főleg szoftverfejlesztés területén hallottuk hangját. Ez a mostani azt feszegeti, hogy miért is különbözőek a zenei albumok árai, és miért próbálja az EMI rávenni az iTunes-t, hogy tegyen ő is így.

Az eredeti magyarázat arról szól, hogy ha drágábbért is megveszik a nagyon közkedvelt slágereket, miért ne kaszálnánk többet, a többinek meg miért nem csökkentjük az árait, hogy a nagyobb eladásból legalább több bevételünk legyen. Persze ez a dolog kamu. Mert akkor miért adják ugyanannyiért a mozijegyeket, akármelyik filmről is van szó?

A két társaság között az a különbség, hogy míg a mozik (és az iTunes zenebolt is) a reklámokkal akarja hirdetni a kasszasikernek látszó áruit (ami teljesen rendjénvalónak is érzünk), addig a zeneipar másként próbál hatni ránk: lefizetett DJ-kkel (gondolom, ez ma már nincs), a rádiók által (azt mondják, hogy ez sincs, persze), és az ár által.

Mert ugye ha valami irtó drága, az akkor biztos nagyon jó, ha meg valami olcsó, akkor az meg biztos ócska. Ezáltal a pökhendibb zenészeket egyszerűen csak meg kell fenyegetni, hogy az alacsonyabb árkategóriába fogják besorolni a következő lemezüket, akármennyire jó is. Ugyanez van a rootkit-ekkel is (tudjátok, a CD-re rakott úgynevezett jogosultságmenedzsment szoftverekkel): nem támogatunk, ha nem engeded, hogy felrakjuk a szoftvermocskot.

Segíts rajtunk, iTunes! Te vagy az egyetlen reménységünk!

Jó dolog-e a vonatozás?

Közvetlenül az előző bejegyzés megírása után, amikor még az ember saját tehetetlenségénél fogva nem tud leállni, tovább kutakodtam a minták után. Ezúttal azt néztem, hogy az AJAX mennyire passzol bele az elképzelésbe. Azt hiszem, a legjobban a Ruby on Rails-ben fogták meg a lényeget. Még nagyon ambivalens vagyok, de hagyom magam meggyőzni. Continue reading

HTML feldolgozási minták?

Mostanság nem nagyon szólalok meg, hiszen nemrég voltam so-called nyaralni, majd természetesen kiderült, hogy helyettem nem dolgozott senki. Aztán nagy titokban megint elkezdtem foglalkozni a világuralmat is célzó webes szoftveremmel, egyelőre még egyedül. Természetesen mint mindig, most is vannak igennagyon jó ötletek, amit szeretnék megosztani.

Most egyszerű HTML alappilléreket találtam, amiket érdemes (forrón ajánlott) használni, ha webes szoftvert írsz. Continue reading

Fejlesztés, fejlesztés, fejvesztés

Hú, de régen nem írtam a blogba! Hú de régen nem csináltam már semmi mást, csak a cégben folyó fejlesztési metaproblémákkal foglalkozom! Meg jelentések írásával. Volt itt minden: hogy kanyarintsuk át a Subversion rendszert, hogy minél ”profibbá„ váljon, milyen ágaztatási és összefésülési módszert használjunk hozzá, milyen tesztelési környezetet állítsunk fel a legújabb szoftverhez, milyen biztonsági feltételekkel oldjuk meg, hogy ne lehessen betörni a központi rendszerbe, ésígytovább. Már csak ez is kész fejfájás. Nem beszélve a projekt fejlesztési részének vezetési viszontagságairól, ami már akár külön könyvet is érdemelne. Continue reading

Mese a szoftveres tesztről mindent tudó szakemberről

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy cég, ahova felvettek egy projekt menedzsert. Ennek az embernek kedvenc szava járása az volt, hogy „ahonnan én jövök”, meg hogy „én csak tudom, már negyven éve vagyok a szakmában”.

Történt egyszer, hogy bővíteni kezdte a projektet, miután elkészült a projekt terv. Egy teljesen új dolgot talált ki, amit egy ebéd közben hallott: unit teszteknek kell lennie! Bár a projektbe nem nagyon fért bele ez az új dolog (lévén egy már meglévő szoftverhez kell webservices-t írni), úgy döntött, hogy az egyes metódusok ellenőrzését unit tesztnek fogja hívni.

Valami junior projekt menedzser, és önjelölt fejlesztési vezető ezt találta mondani neki: – Tisztelt Szakember Kolléga! Szerény ismereteim vannak csak a témában, de hát mégiscsak az én terveim alapján írjuk a teszteket újabban, szerintem a unit teszt egyáltalán nem ez. Ami ide kell, az regressziós teszt, hiszen egy működő rendszert tesztelünk.

De a szakember nem hallgatott rá. Ráförmedt a fiatalemberre, aki kollégának merte őt nevezni, hogy mit képzel, ő nem döntheti el, hogy mit minek nevezzünk. Egyébként is van egy rakás teszt, például rendszer, integrációs, penetrációs, és még sorolta a litániát, hogy mennyire is okos ő.

Azt sajnos a mai napig nem érti, hogy a tesztek garnitúrákba rendeződnek, és azok további garnitúrákba. Illetve lehet, hogy ezt érti, de nem látja, hogy ezt fa struktúrába lehet rendezni, így a végén egy darab mérőszámot kapunk: sikeres vagy sikertelen. Nem is fogja, hiszen ő nem mérnök.

Mindezek ellenére addig marad a cégnél, amíg meg nem hal.

Öles léptekkel jön az új MySQL!

Megjelent a MySQL 5-ös sorozatának első bétája!

Puritán changelogjuk így szól:

This version now includes support for stored procedures, triggers,
views, and many other features. This is the first Beta release in the
5.0 series. All attention will now be focused on fixing bugs and
stabilizing 5.0 for later production release.

Tárolt eljárások, triggerek és nézettáblák! Eláll a lélegzet! Hát izé no, szóval lehet, hogy kihagyom a 4.1-est.