A tegnapi nap kifejezetten balul sikerült. A dolog előzménye az volt, hogy az autó hitelezőjének munkatársa először bejelentette a törzskártya elvesztését, amit ugye körözni kezdtek.

Aztán tegnap kilopták a vezető oldali visszapillantó tükröt (precízek voltak, csak a tükröt, szépen lehúzták a fűtés tápcsatlakozóit – precíz munka). Persze, hogy egy után vettem észre, ami a szombatot és a hosszú hétvégét tekintve eléggé szerencsétlen. Egész délután próbáltunk visszapillantó tükröt szerezni (esélytelenül), majd legalább valami zsebtükröt, mondván, majd beleragasztjuk, az is jó lesz egy darabig. Mondanom sem kell, szintén esélytelenül.

Visszafelé pedig átvittem egy másik parkolóhelyre az autót, olyanra, amit őriznek.

Így hát maradt a mintafelismerés. Állítólag azért szokták lelopni a visszapillantó tükröt, hogy a kocsi immobilis legyen, és nagyobb legyen az esélye, hogy ott marad akkor is, amikor mennek elkötni a verdát. Az is lehet, hogy egyszerűen csak azért csinálták, mert nem tetszett nekik, hogy nem fizetek kétszer.

Valaki esetleg más ötlettel is rendelkezik? Hol lehet ilyen berendezést szerezni?

A nagy adóbevallási hajrában gyorsan felszaladtam a www.posta.hu oldalra, csak hogy kiderüljön, hogy se Safarival, se Firefox-szal (meg persze a friss Mozilla 1.7b-vel se) lehet a keresési találatok oldalai között lapozni, csakis Explorerrel. Nesze neked, használhatóság.

Persze nem hagyott nyugodni a dolog, így belenéztem a forrásba. Hát az ilyen undorító, redundáns, se programozni, se webet gyártani nemtudó semmirekellők kódjától a hideg futkos a hátamon! Azt tudják a gyerekek, hogy mi az az XSLT, de azt nem, hogy miként kell azt használni. Tele van olyan szeméttel, amit nem eszik meg semmilyen böngésző, csak a saját szutyokjuk. No de kérdem én, minek vannak benn ezek, mikor az XSLT-vel olyan kódot tudnának csinálni, amilyet csak akarnak?

Tovább megyek: document.all. Szerintük csak ilyen létezik. Más nem is. Ne mondják már meg, ha a jobb kezemmel a bal fülemet vakargatom, akkor át kell nyúlnom a tarkómon! Teljesen refraktorálható kódok vannak szanaszét, összehányva. El tudom képzelni a srácok billentyűzetét sárgarépadarabokkal.

Gondolom, egyik programozójuk sem hallott Eric Meyer-ről, vagy Jakob Nielsen-ről. Nem tudják, mi az az igazi webes programozás.

Aki azt meri mondani, hogy az Ivy Magyarország Kft., és/vagy a NewromancerNeuromancer-re hajazó nevű M-Holographix Kft. a nagy szájaláson kívül máshoz értenek, nos az hazudik! Vagy legalábbis sokkal többet szántak a marketingre, mint arra, hogy elegendő fejlesztőre költsék. Már az utóbbi cég névválasztása is merénylet William Gibson, és általában a webes kultúra ellen. (A többit kimoderáltam, mert az már tényleg nem volt szép tőlem.)

Update: Remek Zentai Péter, valószínűleg az Ivy főnöke (az Ivy admin-c-je, de nem írta meg, hogy kicsoda pontosan) ledorongolt, hogy mit képzelek, én recskázó marha. Én nagyon megértem, hogy most sértődött, meg minden, de azért kénytelen vagyok továbbra is fenntartani azt az álláspontomat, hogy nem valami minőségi munkát végeztek a Postának, aki egyébként meg borzasztóan igénytelen. Így még az is elképzelhető, hogy egyszerűen csak nem fektettek be a szükségesnél többet, mert tiszta pénzkidobás lett volna.

Ahogy azt egy előző bejegyzésben írtam, kutyát vitt haza húgom. Azt már nem írtam meg, hogy kisvártatva ő elköltözött otthonról, összezárva a kutyát, a szüleimet, és a nagymamát. Úgy is mondhatnám, hogy kutyaszarban hagyta őket; a drága eb hurrikán-szerű nyomot hagyott mind a lakásban, mind szüleim idegrendszerében.

Ámde ez tegnappal megszűnt. Fél éves volt a drága, mikor nagy nehezen sikerült rászánniuk magukat, hogy meghirdetik. Sikerült is egy olyan helyet találni, ahol vélhetően teljes odaadással fogják a kutyát. Azt hallottam, hogy a család még szabadságot is kivett, hogy az ebbel foglalkozhassanak. Szóval sikerült megoldani ezt a bonyolult ügyet, méghozzá úgy, hogy a káposzta is jóllakott, és a kecskét is megették.